Megdőlhet szinte minden, amit eddig a szkítákról tudtunk - Gazdaporta

Gazdaporta
Gazdaporta
Tartalomhoz ugrás

Megdőlhet szinte minden, amit eddig a szkítákról tudtunk

Munkacsoportok
1 adatlap Forrásanyagok
A szkítákat a népi kultúrában és a történelmi nyilvántartásokban is olyan lovas-nomád életformát folytató népekként írták le, amelyekkel nem árt számolni. Nem véletlen, hogy évszázadokon át uralkodtak az eurázsiai sztyeppén, ahol a heves és szenvedélyes harcosaik óriási előnyre tettek szert rendkívül mozgékony, nomád életmódjuknak köszönhetően. A szkíta csontok legújabb elemzése szerint azonban ez a felfogás nem egészen helytálló.

Mezőgazdasági tevékenységhez köthető tevékenységet folytattak?
A történettudomány meghatározása szerint a szkíták a szkíta szövetség kötelékébe tartozó, szkíta nyelvet beszélő kelet-európai és közép-ázsiai népesség elnevezése, ám a hajdani Szkíta területeken átvonuló vagy ott élő, lovas-nomád életformát folytató népek összefoglaló nevét is jelöli.
A legfrissebb kutatások szerint azonban néhány szkíta nép ezzel szemben inkább letelepedett és mezőgazdasághoz köthető életmódot folytatott.


Szkíta harcos egy görög vázán FORRÁS: WIKIPEDIA
"Vizsgálatunk az emberek általános mobilitásának az alacsony szintjét mutatja be a szkíta kor legfontosabb települései közelében, szemben az erősen nomád népesség korábbi sztereotípiáival"
– mondta Alicia Ventresca Miller, a Michigani Egyetem antropológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Bár a nomád népek gyakran vándoroltak a szkíta korszakban, mindez csak az egyének kis százalékára korlátozódott.

Hozzátette: a szkítáknak nevezett népek időszámításunk előtt 700 és 200 között élték fénykorukat.

HÉRODOTOSZ GÖRÖG TÖRTÉNÉSZ BESZÁMOLÓI PÉLDÁUL HOSSZAN ÍRNAK A SZERTARTÁSAIKRÓL, A FEGYVERKEZÉSI SZOKÁSAIKRÓL ÉS A NOMÁD ÉLETMÓDJUKRÓL.

Ám Ventresca Miller és munkatársainak kutatása most arra enged következtetni, hogy talán többféle népcsoport élt ebben az időszakban a területen.

Helyhez kötöttebb életmódot folytathattak
A tudósok elvégezték a mai Ukrajna területén (Belszkben, Mamai-Gorában és Medvinben) található 56 szkíta egyénhez tartozó fogak és csontok izotópos elemzését, és megállapították, hogy ezek az emberek helyhez kötöttebb életmódot folytattak: kölest termesztettek és állatokat neveltek. Analizálták néhány Belszkben eltemetett juh és egy sertés csontjait is, amelyek további összefüggéseket szolgáltattak az állatállományról, illetve arról, hogy az ókori emberek mivel táplálkoztak. A modern technológia azt is feltárta, hogy az egykori társadalom tagjai mikor és hol éltek.

Meglehet, hogy helytelenül ítéltük meg eddig a szkítákat FORRÁS: PINTEREST

Mivel minden földrajzi helynek más és más „izotóp-aláírása" van, és mivel egyes izotópok lebomlási sebességét ismerjük, ezek az izotópok felhasználhatók ahhoz, hogy az emberek étrendjének forrását ne csak a földrajzi térben, hanem az időben is elhelyezzük– mutatott rá a PLOS ONE tudományos szaklapban publikált tanulmány. – Az izotóp-elemzésből az is kiderülhet, ha egy ember élete során sokat mozgott, így ez különösen hasznos eszköz a szkíták mozgásának megértéséhez.
A kutatók a stroncium, az oxigén, a nitrogén és a szén izotópjait elemezték, és összehasonlították az ukrajnai emberi populációk korábbi tanulmányaival az újkőkortól kezdve a vaskorig.
MEGGYŐZŐ BIZONYÍTÉKOT TALÁLTAK A KÖLES FOGYASZTÁSÁRA MINDHÁROM HELYSZÍNEN, AMI A MEZŐGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGRE UTAL.


A  cikk feldolgozattlan forrásanyagai:

Kapcsolódó cikkek:

Cikk értékelése
There are no reviews yet.
5 
0
4 
0
3 
0
2 
0
1 
0

Vissza a tartalomhoz